Általában az Afrikát két nagy csoportra oszthatjuk: a hamito-sémi csoportra, mely különösen Északon van elterjedve, de hatásai más Aafrikai területen is érezhetők s a többi Afrika csoportra, melyek szerkezet és eredet tekintetében igen elütnek amazoktól. A hamito-sémi csoporthoz tartoznak: a gallák nyelve, a berberek nyelve; ide tartozik az ó-egyiptomi, a kopt, a libiai. E csoport sémi ágának Afrikában elterjedt tagjai: az arab és etiópiai nyelv. Finck az afrikai négerek nyelvét két ágra osztja: a paleo-afrikai ágra (busmann és hottentotta) és a neo-afrikai ágra (bantu, Nyugati szudán, középszudán, nilóta). A busmannok (holland elnevesés: Bosjesmans = erdei emberek) nyelvének jellemző sajátsága a csettentő hang (Schnalzlaut). A hottentotta nyelvet körülbelü 40, 000 ember beszéli és pedig az ú. n. nama-hottentották és a hegyi-damak (a Herero-hegységben). Nyelvüket holland eredetű elnevezésük (= dadogók) jellemzi. A neo-afrikai nyelvek első csoportja s bantu-ág. E nyelvág jellemző sajátsága, hogy a bantu szó az összes ide tartozó nyelvekben előfordul s bennük a praflxumoknak igen elterjedt használatuk van. (Magának a bantu szónak is -ntu az alapeleme s ez a ba praflxumtól kapta jelentését: több élő lény. ) Ez ágon belül körülbelül 150 nyelvjárást és önálló nyelvet lehet megkülönböztetni, pl. a suaheli, mely igen el van terjedve. A Nyugati szudán nyelvágnak a bantuhoz való viszonya körülbelül olyan, mint az angolnak a göröghöz v. a latinhoz. lde tartoznak: a szenegambiai, fulupi, mandei, krui, nigriti és az aqualoriális nyelvek. Ezekben még észrevehető némi hamita hatás. De már a középszudáni nyelvekben nincs semmi hamita hatás. Ide tartoznak: a szonghai, a hauszai, (ez a legelterjedtebb afrikai nyelv, jobban el van terjedve, mint a szuaheli, mert nemcsak egyes törzsek beszélik, hanem mint könnyű nyelv kereskedelmi törzsközi nyelvként szerepel), továbbá a kanuri, bagrimmai stb. A nilóta nyelvág három tagja: a kunamai, bareai és a nubiai igen feltünő hamita vonásokat mutatnak. V. ö.: Fr. Müller, Grundriss d. Sprachwissenschaft I. k. (Bécs 1876-77); Lepsius, Nubische Grammatik mit einer Einleitung über die Völker und Sprachen Afrikas (Berlin 1880); Finck, Sprachstamme des Erdkreises (Leipzig 1909). Sok anyag a következö folyóiratokban: Zeitschrift für die afrikaniseben Spracben (Berlin 1887-90); Zeitschrift für die afrikanischen und ozeanischen Sprachen, mit besonderer Berücksicht. der deutschen Kolonien (1895-től).